A szabadságharc előzménye
(II. Rákóczi Ferenc az egyik legtekintélyesebb főnemesi családból származott. Apai ágon erdélyi fejedelmek
leszármazottja. Nevelőapja Thököly Imre, anyja Zrínyi Ilona. Mikor édesanyja feladta Munkács várát 1688-ban,
elszakították családjától. Egy csehországi jezsuita kolostorban nevelkedett Habsburghű szellemben.)
1697-ben kuruc felkelés tört ki Tokaj-Hegyalján a császáriak ellen. Az ifjú Rákóczi ekkor Bécsbe menekült
nehogy az udvar előtt gyanúba keveredjék. A lázadás leverése után hazatért. Barátságot kötött Bercsényi
Miklóssal, aki rádöbbentette őt Magyarország elmaradottságára, elnyomására, sanyarú sorsára. Ettől kezdve
élete fő céljának tekintette hazája szolgálatát.
Barátjával a Habsburgok elleni szervezkedésbe kezdtek. Jó lehetőséget teremtett erre a spanyol örökösödési
háború kitörése, ami lekötötte a Habsburgok erejét.
Rájöttek arra, hogy az ország hadereje nem elegendő a harcokhoz, ezért külpolitikai segítséget kerestek. XIV.
Lajostól vártak segítséget, aki levélben anyagi támogatást ígért. Azonban levele a császáriak kezére került,
Rákóczit börtönben zárták. A bécsújhelyi börtönből Rákóczi a felesége és a börtönparancsnok segítségével
szökött meg. Ezután Lengyelországban bujdosott. Itt kereste fel egy küldöttség, hogy álljon a Tisza-vidéki,
zömében parasztokból álló felkelők élére.
Rákóczi a jobbágyság mellett a nemességet is meg akarta nyerni a felkeléshez. Ennek érdekében a
jobbágyoknak hajdúszabadságot, a nemeseknek a rendi sérelmek orvoslását ígérte.
● 1703-ban II. Rákóczi Ferenc kiad egy felhívást (pátens)
👉 ezzel sok embert maga mellé állít
jobbágyok
zsellérek (nagyon szegény parasztok)
nemesek is
👉 Miért?
a jobbágyok mentesültek az adók és robot alól
a nemesek a Habsburgok ellen akartak fellépni
● kb. 75 000 fő
● Erősségük:
gyors támadások (rajtaütés, portyázás)
● Gyengeségük:
nem voltak jól szervezettek
nagy csatákban gyengék voltak
fegyelmet erősíteni
jobb felszerelést adni
kiképezni a sereget
👉 Ebben XIV. Lajos is segített pénzzel
● A kurucok (II. Rákóczi Ferenc vezetésével) sorra foglalják el a területeket:
1703: Tiszántúl, Duna–Tisza köze, Felvidék egy része
1704: szinte az egész Felvidék + Bácska
1705: Dunántúl (vezető: Bottyán János)
👉 Ez azt jelenti: a kurucok az ország nagy részét megszerezték
● Már nem csak harcolni kellett, hanem irányítani is az országot
👉 ezért 1705-ben országgyűlést tartanak Szécsényben
Szövetséget kötnek (konföderáció) a rendek
Rákóczit vezérlő fejedelemmé választják
Létrehozzák a Szenátust
→ ez segít a kormányzásban és ellenőrzi a fejedelmet
👉 A felkelésből szervezett állam lesz
👉 Nem csak lázadás, hanem szabadságharc + saját kormányzás
● A kurucok még sikeresek:
1707-re már Erdélyt is elfoglalják
II. Rákóczi Ferenc már 1704-től erdélyi fejedelem
👉 Ez a szabadságharc legerősebb időszaka
a háború nagyon sok pénzbe kerül
a nemesség inkább békét akar
az új király: I. József
Rákóczi itt próbálja megoldani a helyzetet:
kimondják a Habsburgok trónfosztását
👉 ezzel teljes szakítás a Habsburgokkal
remélik, hogy így több segítséget kapnak
→ de XIV. Lajos leállítja a támogatást
Rákóczi adót vet ki a nemességre is
👉 emiatt sok nemes elhagyja a mozgalmat
● 1708: trencséni csata → súlyos vereség
👉 a kuruc sereg szétesik
a császáriak visszafoglalják a területeket
egyre kevesebb katona marad
pestisjárvány is pusztít
👉 1711-re már szinte az egész ország a Habsburgok kezén van
● II. Rákóczi Ferenc külföldi segítséget próbál szerezni
pl. I. Péter-től
👉 de nem kap valódi támogatást
● Károlyi Sándor békét köt a Habsburgokkal
👉 1711: szatmári béke
Fő pontok:
megmaradnak a rendi jogok
van vallásszabadság
nincs megtorlás
❗ De:
nincs szabad királyválasztás
nincs teljes függetlenség
a kurucok leteszik a fegyvert Majtényen
Rákóczi nem fogadja el a békét
👉 száműzetésbe megy (Rodostó)
👉 Kompromisszum:
a Habsburgok uralma megmarad
de a magyar rendi jogokat tiszteletben tartják